Morvai Gézáné

Morvai Gézáné Ica néni élelmezésvezető emlékei

Én 1968-ban kerültem az óvodába és 1988-ig a nyugdíjazásomig ott dolgoztam.
Akkoriban nehezen élt mindenki. Emlékszem volt vagy 40.000 Ft éves költségvetésünk. Hol van az már?
Jártam a falut, mindenkit ismertem, hiszen biciklire ültem és így szereztem be a másnapi zöldséget, gyümölcsöt, esetenként a csirkét, tyúkot vagy tojást.
Azért akkor is odafigyeltünk, hogy mindenből kapjanak a gyerekek. Az akkori konyhának is jó híre volt. Minden héten volt kelt tészta és sült is.
A kis kézi kocsi, amibe a tejet, kenyeret húztuk sokáig megvolt, majd ahogy több lett a gyerek a kocsi is nagyobb lett
Akkoriban is odafigyeltünk a higiéniára. Egészségügyi ellenőrzés akkor is volt!
Emlegettük is a Magdi óvónénit, mert mindent megkövetelt. Tisztaságmániás volt!
Aztán már Rózsa óvónéni idejében, a 80-as években, vagy lehet, hogy a vége felé már a mosogatás is külön volt a konyhában, akkor jött be a fekete-fehér mosogató. Ez már óriási fejlődés volt a konyhán.
A szülők akkor is hozzájárultak az étkezéshez, kereseti igazolást hoztak nekem a munkahelyükről. Meghatározott fizetés összegig, meghatározott pénzt kellett a kifizetniük, mely központilag volt meghatározva.